Magyarországról jöttem, állampolgárságom...

  • 2017-04-29

Képzeljük el a következő szituációt. Boglárka fiatal, magyar leányként úgy gondolja, hogy inkább külföldön vállal munkát, talál is magának egy jó állást Dél-Tirolban. Békében, boldogságban éldegél és dolgozik, amikor is rátalál Johan, a kedves, jóképű, tökéletes dán fiatalember. Szerelembe esnek, összeházasodnak, és gyermeket vállalnak. Úgy döntenek, hogy Boglárka a kis csöppséget kint szüli meg. És itt jön a nagy kérdés! Melyik ország állampolgára lesz a pici?

Erre és ehhez hasonló helyzetekre ad választ szerzőtársam, Kaposiné dr. Reményi Viola.

Mi is az állampolgárság?

Az állampolgárság egy meghatározott állam kötelékébe való tartozást jelenti. Az állampolgár az állam által biztosított jogokat gyakorolja, élvezi az állam védelmét az ország határain túl, ugyanakkor teljesítenie kell a törvényekben reá rótt kötelezettségeket is. Mivel alapvetően ez a legszorosabb kötelék az ember és egy ország között, az egyes államok szigorúan szabályozzák. Az Európai Unió területén is megmaradt az egyes tagállamoknak az a joga, hogy az állampolgársággal kapcsolatos szabályaikat saját maguk, az unió legkevesebb beleszólásával hozzák meg.

Az állampolgárság leggyakrabban a születéssel keletkezik, ami kétféle elv alapján történhet.

Az egyik a vérségi elv, amelynek alapján a gyermek állampolgárságát a szülő állampolgársága határozza meg, függetlenül attól, hogy a születés melyik ország területén történt. Az európai államok ezt az elvet alkalmazzák, többek között Magyarország és Dánia is, így történetünk kis hőse bár Ausztriában látta meg a napvilágot, de magyar illetve dán állampolgár lesz (mindkét országban létezik a kettős állampolgárság is). Osztrák állampolgárságot viszont nem szerez automatikusan, hiába ott született.

Érdekes csavarja lenne a történetnek, ha mondjuk Boglárka és Johan úgy gondolnák, hogy még a gyermek születése előtt utazgatnak egy kicsit, és mondjuk a nyarat Johan Kanadában élő nagynénjénél töltik. A baba pedig úgy gondolja, hogy ott és akkor jön világra. Bizony ebben az esetben a gyermek kanadai állampolgár is lesz, ott ugyanis az ún. területi elv a meghatározó, vagyis az újszülött állampolgárságát a születési hely határozza meg, annak az államnak lesz a polgára, ahol megszületett. Szüleinek állampolgársága nem lesz rá hatással. Ez főleg az USA-ban, Kanadában, illetve Argentínában érvényesül, ahová évente jelentős számú bevándorló érkezik, és ha itt a vérségi elvet követnék, előállhatna egy olyan helyzet, hogy generációk után több lenne a külföldi, mint a saját állampolgár.

Érdekesség, hogy a magyar jog is ismeri a területi elvet. Ez alapján szerez magyar állampolgárságot az, akinek szülei születéskor nem ismertek (Magyarországon talált gyermek), így a leszármazás elve nem alkalmazható. Magyar állampolgár az a Magyarországon született gyermek is, akinek hontalanok a szülei (azaz szülei egyik államnak sem állampolgárai). Utóbbi esetben a hontalan szülőknek magyarországi lakóhellyel kell rendelkezniük. Ez az állapot azonban csak addig áll fenn, amíg nem bizonyítják a feltételezett helyzet ellentétét (pl.: a szülők valójában nem hontalanok).

A kettős állampolgársággal kapcsolatban fontos, hogy azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. Tehát megilletik jogok és terhelik kötelezettségek. Néhány alapvető jogot megemlítenék, ami azzal jár, hogy valaki magyar állampolgár: választójoga van, közhivatalt viselhet, joga van a szociális biztonsághoz, művelődéshez. Bár szerencsére mostanában nem volt és reméljük nem is lesz a jövőben rá szükség, de megemlíteném, hogy magyar állampolgárságú férfiként katonai szolgálatteljesítési kötelezettséget is előír a törvény. További kötelezettség, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

Ha valaki abba a sajátos helyzetbe kerül, mint történetünk kis főhőse, felnőtt korában általában eldöntheti, hogy megtartja-e mindegyik állampolgárságát, vagy lemond önként valamelyikről.

Állampolgárságot azonban honosítással is lehet szerezni, ami annyit jelent, hogy az illető kérelmére, bizonyos törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adott ország állampolgárának ismeri el.

Érdekességként a kedvezményes honosításról írnék egy kicsit bővebben, amire a magyar jog szerint alapvetően kétféle esetben kerülhet sor.

Egyik esetben kérelmére, kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, feltéve, hogy büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint a honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Ezen túlmenően kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve - ha van közös gyermek, akkor öt éve - érvényes házasságban él egy magyar állampolgárral, büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamin a honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, és magyar nyelvtudását igazolja. Vagyis körülbelül 5 év múlva történetünk férfi főhőse, Johan is szerezhet magyar állampolgárságot.

Ha szeretnél nagyon elmélyedni ebben az egyáltalán nem könnyű témában, és mindent megtudni, amit a magyar jogszabályok mondanak az állampolgárságról, akkor ajánlom figyelmedbe a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt és Magyarország Alaptörvényét.